Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az enyingi uradalmi kastély

2011.01.24

Előzmények:

A Helytörténeti irodalomban egymásnak ellenmondó véleményeket olvashatunk a kastély korai történetéről, előzményéről. A XVIII. században a földbirtokosi szálláshely valószínűsíthetően a mai rendelőintézettől (kastély) É – i irányban található épület lehetett (mai idősek otthona). Erre utal az uradalomból készült felmérési térkép, amely a XVIII. század első feléből származhat. Ekkor körülbelül 50 család lakott a településen, a mai Petőfi, László Király, Kossuth, és Tök Bálin utcák térségében.  A birtokosi lakosztály egy zárt udvarú négyszögletes beépítésű épülettömb utcai részén helyezkedett el, az épület előterében (mint később a kastélynál) magtár ált. Ezen elképzelést erősíti az első katonai felmérési térkép (1782 – 1785.) melynek felnagyított részletén jól látszik a zárt udvaros beépítés a magtárral. A felméréskor Enyingen közel 200 épület látható.

A korabeli (Az alaprajz a XVIII. sz. elejéről származhat ) és a mai épületrajzokat egybevetve, megvizsgálva a helyiség elrendezés,nyílások,  kapualj helyzetét, jól beazonosítható szintén a mai idősek otthona épülete látszik a kastély funkció szerinti előzményeként. A zárt udvaros beépítés D-i és a NY-i oldalszárnyak elbontásával szűnt meg. Az országos levéltárban őrzött tervek Batthyány II. Lajos herceg enyingi uradalmi lakóhely átépítési tervei közül valók (XVII. század vége) Az alaprajzok egyezősége előzőekhez viszonyítva vitathatatlan. A terveken szereplő  klasszicizáló késő barokk átépítési tervek Lajos herceg  1806 – ban bekövetkezett halálával meghiúsultak. Lajos elképzeléseit Fülöp nevű fia már klasszicista stílusban folytatta, ennek lehet eredménye a mai kastély új helyén.

 

A kastély rövid története:

A kastély átépítését Batthyány Lajos herceg halála után fia Fülöp valósította meg, miután 1806-ban a birtok igazgatását is megörökölte és elfoglalta helyét birtokai élén. Az elő építkezések egyike az új kúria felépítése és bővítése volt.

Az eredetileg  „T” alakú épület két földszintes, északi és déli szárnyal bővült. Az így kialakult „U” alakú  épület udvarában intim belső tér jött létre, mely kiindulópontja lett a később kialakított kastélykertnek, angolparknak. Az építés 1806-08 között folyt, neoklasszicista stílusban. Tervezőjét, kivitelezőjét nem sikerült fellelni. A földszinten „szálló szobák” voltak, szerény felszereléssel, az uradalom vendégei számára. Az emeleten került kialakításra a hercegi lakosztály, amit Fülöp mindössze 3 alkalommal használt. A déli szárnyban kapott helyet a konyha, a szükséges egyéb helyiségekkel, cselédszobákkal. Az északi szárnyat lóistálló uralta. A kastély alatt, a főszárnyban téglaboltozatos borospince, a déli, konyhai szárnyban zöldség – gyümölcs pince található. Az eredeti épületdíszek, balluszterek, díszes belső lépcsők sajna már hiányoznak.

Biztos adatok az építésről az uradalmi számadáskönyvből nyerhetők ahol a jelenlegi épület  klasszicista kialakításának költségeit 1806 – 1808. években 12.299, pengőben jegyzik. Ekkor a kúria egytraktusos, zárt lépcsőházzal rendelkező, egymásba nyíló szobák sorából álló, egyemeletes, téglafalú, cserépfedéses épület. A Kastély déli szárnyának építése 1809 – 1810-ben 3.413, pengőbe, 1810 – 11-benaz északi szárny építése 2.853, pengőbe került. Az 1817 – es, Farkas Ferenc által készített „ Enyingi helység alsó részének rajzolatja” az épületet mai körvonalával tünteti fel. Ekkortól a település igazodási pontja egyértelműen az uradalmi kastély. Kapujában metsződött az Óhodosra, Lajoskomáromba és Mezőkomáromba tartó szekérút. 1817 – től már a kastély körüli kert, az „angol park” kialakításáról szólnak az adatok: 1817 – ben a kert  tervezett területén álló jobbágyházak cseretelkeit jelölik ki Hefner féle kertterv (amely 1825 – ben kiásott szigetet is ábrázolja a kertben). 1846 – ban  a kastély előterének parkosítását tervezték, ami vélhetően meg is valósult. A herceg 1852-ben leszereltette enyingi lakosztályát, az értékesebb berendezéseket  Körmendre, az uradalmak igazgatási központjába szállították.

Fülöp herceg  1870-ben bekövetkezett haláláig a kastély üresen ált. Halála után Enyinget gróf Draskovich Károlyné Batthyány Julianna örökölte, 1875 – től pedig az ő fia, Draskovich József birtokolta a kastélyt 1895 –ig.