Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nepumuki Szent János - Római Katolikus Templom

2014.07.24

A templom 1838-1841 között épült, klasszicista stílusban, Vilmos Pichl tervei alapján.


Építtette: Herceg Batthyány Fülöp 1840.


Alapkőletétel: 1838. július 16.


Tervezte: Pichl Vilmos bécsi építőmester 


Építette: Vojtha Ferenc enyingi építőmester


RÉSZLET A HISTORIA DOMUS-BÓL:
Az enyingi római katolikus templom, melynek első üdvös eszméje elhunyt Herceg Batthyány Lajos Úr elméjében fogamzott, tervbe és létre, annak méltó fia Herceg Batthyány Fülöp buzgó jótékony szívő kegyes lelkisége által jött. Ugyanis az atyai kívánatokat híven teljesíteni vágyó és siető, valamint hazájának és nemzetének, úgy egyes uradalmainak és jobbágyainak is anyagi és szellemi boldogságát szívén hordozó és minden jó módon előmozdítani törekvő, testre ugyan alacsony, de lélekre nézve nagy herceg 1838. évi július 16-án az alapkövet ünnepélyes szertartással, hercegi ezüst és királyi arany, ezüst és rézpénzek alázárásával, szétosztogatásával letevé. Majd a templomot felépítvén, - torony gazdagon aranyozott keresztje, mely a bécsi mőkiállításon is jutalmat nyert, - tartalék- gömbjébe zárt emlékiratával parancsolnak emlékbehegyást. 

 

A keresztet tartó gömb 2 akó nagyságú.
A kereszten ez olvasható: S. G. DANNINGER § SOHN  MDCCCXXXVIII.
Ugyan ő-hercegségének minden munkásokat gazdagon fizető bőkezősége, Pichl Vilmos bécsi és Vojtha Ferenc enyingi építőmesterrel, kitartó munkássága mellett,100000-t túlhaladó Pengő-forintokban felépült és 1841. évi május hó 16-án, s így nem egészen 3 év alatt kül és bel díszítményekkel gazdagon ellátva, főtisztelendő Szalay Imre veszprémi kanonok és bélakúti apát által teljes számú aranyokkal jutalmazott papi szolgálat mellett, áldásos szertartással / benedictiv / ugyan e napon ünneplett Nepomuki Szent Jánosnak, mint védőszentjének tiszteletére felszenteltetett, s benne az első istentiszteletet Kánovich Rudolf
első plébános beiktatásával ő tisztelendő Sámson János veszprémi dogmatikus professzor 
szónoklatával bevégeztetett.

 
A TEMPLOMI BELDÍSZÍTMÉNYEK: 
A főoltárkép Nepomuki Szent Jánost - a templom védőszentjét ábrázolja.
/ Legendáját az ismertető végén olvashatjuk /

A képet Karl Mauer festette Bécsben, 1840-ben.

 

Az egyik mellékoltár kép Szűz Máriát ábrázolja ő Friedrich Schilker festette Bécsben, 1840-ben,

 

A másik mellékoltáron IX. Lajos francia királyt láthatjuk. ő az ácsok , kőfaragók védőszentje. A XIX. Században divatos szent volt, de lehet, hogy az építőmesterek kérésére tették be. Ezt a képet W. Zimmermann festette Bécsben, 1840-ben.


A főoltár és a szószék puhafából készült, a keresztelő kút vörös márvány réz tetővel.


Az orgonát a Deutchmann cég készítette Bécsben szintén 1840-ben.

A templom toronyóráját ezüstéremmel kitüntetett mester Wilhem Stihl 1840-ben gyártotta Bécsben.

A nagyharang súlya 12 q 65 font nehézségő. Rajta öntve : Batthyány herceg koronája ő körülírva Enyingi uradalom. Készítette édesanyjának végrendeletéből Hg. Batthyány Fülöp szentelték Szőz Mária tiszteletére, öntötte Schandt András Pesten 1839.


A második harang súlya 7 q 85 font nehézségő. Felirata: Goss.Mich Joseph Brunner in Ofen.
Ez a harang az előbbi templomból való. Egyik oldalán kereszt feszülettel,mellette két szent asszony - Szentelteték in honoram St. Josephi, St. Philippi, St. Stephani et St. Mathia -a másik oldalon Szent Mihály arkangyal mérleget tartva és egy másik angyali alak. 
A harmadik harang súlya 3 q 65 font nehézségő. Rajta ugyanaz a címer és felírás, mint a nagyharangon, azzal a különbséggel: Készítette Hg. Batthyány Fülöp édesatyja végrendeletéből. Szentelték Szent Lajos tiszteletére, öntötte Schandt András Pesten 1839. 
Oldalán egy kép-Szt. Lajos ülve, kezeit mellén összetéve, jobb oldalán mellette egy korona, lábánál egy alak
térdelve, bal oldalán két alak állva, mellette.

Tetőszerkezetét a műegyetemen ma is példaként tanítják.


A helytörténet szerint Baumkirchner Béla itt élt asztalosmester nagyapját Hg. Batthyány Fülöp szintén Ausztriából hozatta ide az épülő új templom padjainak elkészítésére. Az asztalosmester aztán itt telepedett le Enyingen.

A feljegyzések szerint a templomszentelés alkalmával a herceg ökröt süttetett, hordós borokat gurítatott elő és az egész népet megvendégelte.

Nepomuki Szent Jánost a A prágai Szent Vid- székesegyházban temették el .

Amikor sírját felnyitották a szenttéavatáskor, nyelvét ő mely mindvégig hallgatott ő épen találták. A sírfelirat halálát 1383-ra datálja.
A legenda elbeszéli még , hogy sírját ráccsal kellett elkeríteni, mert aki tisztességtelen szándékkal lépett síremlékéhez , azt Isten súlyos büntetése érte.
Szenttéavatási eljárását már a 16. században elkezdték , de csak 1729-ben fejezték be.
Patrónusa a gyóntató papoknak , mindazoknak , akik méltatlan rágalmak miatt szenvednek , akiknek hivatali titkot kell őrizniük. Védelmező az árvizekkel szemben is , s a vízzel kapcsolatos embereknek : molnároknak, dereglyéseknek, hídvámosoknak, és azoknak , akik a kölcsönös bizalom és párbeszéd segítségével akarják boldogítani az emberiséget.

Anyakönyvek: 1770-től
Historia Domus: 1967-től

Plébánosok: Fábry Mihály licentiátus 1718–1728, Kanovits Rudolf 1841–, Köves János 1841-, Miller Lajos 1854–, Csompó Gábor 1874–, Bendekovics Adolf 1894–, Szabó József 1916–, Koroncz László 1963–, Becs Ferenc Gaszton 1967–, Bertalan Béla 1970–, Dózsa István 2000–

forrás: miserend.hu