Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fekete puszta

 

Fekvése

A község Fejér megye délnyugati részén, a 64es főútvonal mellett, Székesfehérvártól 45, Siófoktól és a Balaton partjától 28 km-re helyezkedik el. Természetföldrajzilag a terület a Mezőföldhöz tartozik.

Nevének eredete

A község eredetileg Feketepuszta néven alakult 1952. január 1-jén, végleges nevét ugyanazon év júliusában kapta Rákosi Mátyás után, aki márciusban ünnepelte 60. születésnapját.[2]

Története 

Mátyásdomb egy 1952-ben alapított új község. A település területének történelmi előzményei közt azonban - elsősorban a mai belterület központi részét képező volt Feketepuszta révén – már a középkorban is szerepel.

Feketepuszta az Enyinggel határos puszták egyike volt. Neve legkorábban 1655-ben zálogügylettel kapcsolatban szerepel. Később magszakadás folytán királyi adományból kétszer is új birtokos kezére kerül, mígnem 1769-ben a Festetics család szerzi meg. Határát - főleg legelőit - Enying lakosai használják. Területén 1836-ban 40 lakos élt.

1880-ban Lonkai Ármin kibérelte a Festetics család Feketepuszta-i birtokát. Az egykor vizállásos, kötött talajt árkolásokkal, okszerű talajműveléssel, gőzeke szántással, folytonos beruházásokkal termékenny területté tette. Lonkai Ármin később maga mellé vette két fiát, Lonkai Zsigmondot és Lonkai Gézát, okleveles gazdákat, akik Lonkai Ármin 1924-ben bekövetkezett halála után még 1938-ig gazdálkodtak. A Lonkai család 58 éves bérleti időszaka alatt gőzmalom, két mezőgazdasági szeszgyár, templom, kastély, iskola és egy 30 km-es gazdasági vasút épült a térségben.

1945 után a Déghez tartozó Feketepusztán az állami gazdaság, megfelelő házhely juttatással, telepes községet létesített. Az új, zárt településű község központjában 546 házhelyet jelöltek ki amelyek közül 1958 márciusáig 193 már be is volt építve. 150 család telepedett le. A telepesek 20%-a helybeli, 35%-a geleji (Borsod m.), 35%-a egerbaktai (Heves m.). 1960-ban Mátyásdomb községben 237 házat írtak össze.

Mátyásdomb 1952-ben történt községgé alakulásakor hozzácsatolták Dégtől Ágostonpusztát, Fáni-majort, Pál-majort és Pinkóc-pusztát, melyek népessége 1910-ben 740, 1949-ben pedig 1.171 lélek volt. A község területe 6123 kh, amelyben az említett pusztákon kívül 533 katasztrális hold nagysággal a Kislángtól, és 291 katasztrális hold nagysággal a Lajoskomáromtól átcsatolt területek is benn foglaltatnak.

Az új községnek, amely a megyerendszer kiigazításáig Veszprém megyéhez tartozott, a Veszprém megyei helytörténet írásakor (1964) bekötő útja, Dég, Lepsény, Szabadbattyán felé elágazó gazdasági vasútja volt, (ami mára már megszűnt), egészségházat, orvosi lakást, és kultúrházat építettek. Lakosainak száma 1.057-re emelkedett (1960). A 6.123 kat. holdból mezőgazdasági művelés alatt állt 5.780 kh. Ebből az állami gazdaság területe 3.800 kat. hold volt.A község 1990-ig Enyinggel községi közös tanácsot alkotott.

Mátyásdomb 1990-től önálló települési önkormányzattal rendelkezik, önkormányzati jegyző irányításával saját polgármesteri hivatal működik.

Nevezetességei

Itt található a Lonkai-kastély, melyet Lonkai Ármin 1902-ben építtetet. (Virág Zs. 2002: Magyar kastélylexikon V. kötet: Fejér megye kastélyai és kúriái. Castellum Novum, Budapest, 2002)

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ty%C3%A1sdomb_(Magyarorsz%C3%A1g)

 

Lonkai - kastély

Dátum: 2011.04.08
Fénykép: 12
Mappák: 0
Hozzászólások: 0
 

Fényképek